Népi időjóslás - Világ, Közösség

Január

„Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy”

Már újév napjának időjárása jelez: ha ez az első nap szép, fényes időt hoz, azzal azt jövendöli, jó és bőven termő lesz az év. Ha csillagos az újévi éjszaka, rövid lesz a tél. Hosszú telelésre lehet ellenben számítani, ha az esztendő első reggelén északi, hideg szél fúj. Makár napja (jan. 2.) időjárása azt mutatja, hogy szeptemberben majd milyen idő lesz (ugyanolyan, mint Makárkor), s ha derült, megjósolja a jó gyümölcstermést. A következő jeles időjósnap a Vízkereszt (jan. 6.), a ráerősítő a téljóslásban: ha ezen a napon az eresz csurog (olvad), akkor hosszú lesz a tél, ám, ha a hó esik, akkor korán kitavaszodik. Sokára jön viszont el a tavasz, ha Vízkeresztkor fagy. E nap száraz időjárása azt ígéri: zivataros lesz a nyár. Az eső ellenben azt jelzi: csapadékos lesz a tavasz is. Régen leginkább annak örültek, ha Vízkereszt napján fújt a szél, az jó termőidőt, szerencsés évet jövendölt. Január 18. negyvenes időjósló nap, a mondás szerint „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy” (a fagy). Január 22-ről közismert a népitapasztalás: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” ill. „Hogyha fénylik Vince, megtelik a pince” – ha meg nem csepereg, nem lesz elég bor. A tél közepe, Pál fordulása (jan. 29.) negyvenes napnak számít, azt tartják, az aznapihoz hasonló időjárás lesz a következő negyven napig. A kalendáriumi bölcsesség Vízöntő haváról egyébként úgy vélekedik: ha ködös a január, nedves lesz a tavasz.

Február

„Zsuzsánna elpisálja a havat”

Böjtelő havának, a februárnak 2. napjáról úgy szól a régi versike: „Gyertyaszentelőn, ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél”. Marad ellenben a hideg, ha ezen a nevezetes napon fényes az idő, újabb keletű megfigyelések szerint, ha ekkor az előbújó medve árnyékát meglátja, visszabújik még a barlangjába. Egy másik megfigyelés szerint jó idő esetén ameddig besüt a nap a tornácra, addig fog még később beverni a hó is. A tavasz közeledtére a Bálint napi (febr. 14.) „veréblakodalom” a jel, a hangos csivitelés a jobb idő hírnöke. A téli, a zimankós időjárás igazi végét azonban a Zsuzsánna napján (febr. 19.) megszólaló pacsirták jelzik – meg az, hogy a mondás szerint „Zsuzsánna elpisálja a havat”. A férfiembert, Mátyást és napját (febr. 24.) nem véletlenül illetik a jégtörő jelzővel. A megfigyelések szerint ugyanis: „Mátyás ront ha talál, ha nem talál, csinál” (jeget), s a pásztorok szerint ha éjszakáján fagy, még negyven napig hideg lesz.

Március

„Sándor, József, Benedek, zsákba hoznak meleget”

A tavasz első hónapjáról azt mondják: „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”, azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március. S rámutat az egész esztendőre, a néphit szerint amennyi köd van márciusban, annyi lesz a zápor is. Franciska napja (márc. 9.) viszont magára a hónapra jelez: amilyen az idő ekkor, olyan lesz az egész március. A 10-dike még ennél is erősebb jósló: annak időjárásához hasonlít a következő negyven napé. Vetekszik a meleghozó Józseffel (márc. 19.), mivel az is negyvenes időjósló. A „Sándor, József, Benedek, zsákba hoznak meleget” igazát bizonygatók közül Benedek (márc. 21.) ugyancsak hosszabb távra jelez. A népimegfigyelés szerint, ha ezen a napon dörög az ég, negyven napig szárazság következik. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja (márc. 25.) is felsorakozik a negyvenesek közé: ha ilyenkor megszólalnak a békák, a csízió szerint még negyven napig hidegre lehet számítani.

Április

„A Szent György havi eső kergeti a fagyot”

Az időjárásban legszeszélyesebb hónapot, az áprilist a jó gazda különösen figyeli, s akkor örül, ha az csapadékos, mert azzal bő termést jelez. A Szent György havi eső ugyanis „kergeti a fagyot”, viszont esős májust jósol. Az esztendő századik napja, a Gyuláé (ápr. 12.) ugyancsak rámutató: amilyen az időjárás ekkor, annak ellenkezője várható a következő negyvenen. Márk napján (ápr. 25.) a fülemüle énekére javallott figyelmezni, ha megszólal, szép tavaszt ígér. Április utolsó napja, ha jó időt hoz, vele hozza a jó termést is, ha meg rossz az idő, viszi a hasznot.

Május

„Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz”

Májusról, a Tavaszutó hóról, a termésnevelő hónapról nem véletlenül híreli a mondás „Májusi eső aranyat ér”. Egyébként mindjárt az első napja jós, meg lehet tudni belőle, hogy a télen milyen lesz az idő, sőt azt is, hogy, ha hűvös, nedves ez a nap, akkor középszerű lesz a termés, ellenben, ha meleg, száraz, akkor bőséges lészen. Jeles napjai a fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác (máj. 12., 13., 14.), időjárásukból azt a következtetést vonták le, hogy „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz”. A negyedik fagyosszent, Orbán (máj. 25.), névünnepén viszont a néphit szerint kívánatos az eső, mert az ígér jó termést, akárcsak Emilnél (máj. 28.).

Június

„Júniusi derült ég bőség, júniusi sár szükség”

A Nyárelő hó, a június során, a gabonaérés idején nem óhajtott az eső, a délvidéki mondás szerint „Júniusi derült ég bőség, júniusi sár szükség”. Medárd napján (jún. 8.) különösen figyelmezendő az időjárás: ha szép idő van, azt jelzi, olyan lesz az egész nyáron, ha viszont esik, azt jósolja, esni fog a következő negyven nap mindegyikén. A további csapadékos, rossz idő előhírnöke a Margit (jún. 10.) és a Barnabás (jún. 11.) napján lehulló eső is, és „viszi a termést”. Az igazi nyári időbe fordulás napjának Vida (jún. 15.) számít, a negyvenes jósló nap azonban mégis Szent Iváné (jún. 24.), úgy tartják, a következő negyven napon hozzá hasonló idő lesz.

Július

„esője kiluggatja a diót, meg a mogyorót”

Július, a Nyárhó idején különös figyelmet a zivataros napok kapnak, meg a negyvenesek. Sarlós Boldogasszony ünnepén (júl. 2.), ha esik, további negyven napig várható csapadékos idő. Mérges Margit (júl. 13.) a zivatarjával ijesztget, ha dörög, villámlik, így lesz a következő közel másfél hónapban is. Illés (júl. 20.) is zivataros szokott lenni, s az esője „kiluggatja a diót, meg a mogyorót”, akárcsak Magdolnáé (júl. 22.). Jakab (júl. 25.) esője is kevesbíti a diót és a mogyorót, de ő egész télre is jövendöl: ha ezen a napon sok a felhő, sok lesz a hó, ha nagyon süt a nap, akkor télen nagy hideg várható. Ha meg süt is, esik is, akkor enyhébb lesz a tél.

Augusztus

„bőséges gyümölcstermést jelez jó idejével Szent István napja”

A Nyárutó hó, az augusztus is rámutat a tél időjárására: ha 1. és 10. között nagyon nagy a meleg, akkor zimankós tél lesz. Lőrinc (aug. 10.) az őszre utal: ha szép idő van, akkor az ősz is szép lesz és hosszú – gyümölcs pedig sok és egészséges adatik. Bőséges gyümölcstermést jelez jó idejével Szent István napja (aug. 20.) is, de negyven napra előre az időt is a magáéhoz hasonlítja. Hacsak Bertalan (aug. 24.) versenyre nem kél vele, s zivatarral előre nem jelzi, hogy ő akarja meghatározni az ősz (rossz) időjárását. Ismert még a „Szent István napi vihar”, amely tulajdonképpen egy augusztus 20. környékén érkező lehűlés, amely után már nem tér vissza a nagy meleg.

Szeptember

„Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér”

Az Őszelő hava, a szeptember a karácsonyig eljövendő időkre mutat rá. S mindjárt az első napjával: Egyed névünnepén ha esik, enyhe tél lesz – meg egész hónapban eső, lévén negyvenes ez a nap. Ha az eső mellett égzengés is van, akkor jövőre jó termés várható. Szép ideje kellemes őszt jelez, főleg ha erre Lőrinc (szept. 5.) is hasonló napfényes idővel mutat rá. Fecskehajtó Kisasszony (szept 8.) is részt kér azonban a jóslásból: amilyen az időjárása, annak az ellenkezője jellemzi az egész őszt. Lambert (szept. 14.) jó idejével jó tavaszt jövendöl. Mihály (szept 29.) pedig az őszre és a télre is mutat, ha dörög az ég szép leend az ősz, de nagy tél következik: „Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér”.

Október

„Ha hideg szél fúj, igen hideg lészen a tél is”

Az október, Mindszent hava ha zivataros, hideg és szeles lesz a tél. S a jövő tavaszra is jövendöl, úgy tartják, hozzá hasonló lesz majd a március időjárása. Ha októberben még meleg van, annak a „böjtje” egy hideg februárral jön el, az októberi hideg szelekért viszont enyhe január fog kárpótolni. A népi tapasztalás azt mutatja, hogy a tél milyenségét leginkább Orsolya napja (okt. 21.) árulja el, s Dömötör (okt. 26.), akiknek napján ha hideg szél fúj, igen hideg lészen a tél is.

November

„Katalin kopog, karácsony locsog”

Őszutó havával, novemberrel azért pontosítódnak a téljövendölések: Mindszentek napja (nov. 1.) ha szép, tiszta időjárású, azzal havas, hideg telet jósol, az esővel pedig enyhébbet. Az előrejelzésbe Márton napja (nov. 11.) is „beleszól”: ha borús, azzal szürkés telet mutat, ha napfényes, azzal zimankósat. S ha a körötte lévő napokon is napos az idő, ha „Márton nyara van”, akkor igen kemény hideg tél jön. Hacsak Erzsébet (nov. 19.) rá nem cáfol: ha ugyanis ezen a napon esik, akkor enyhe lesz a tél. S nem feledendő, ha „Erzsébet megrázza a pöndölyét”, azaz napján esik a hó, lészen hó karácsonykor is. Erre a jóslatra erősít vagy cáfol Katalin (nov. 25.), a mondás szerint „Katalin kopog, karácsony locsog”. András (nov. 30.) az időjóslást az egész következő évre adja: a napján leszelt, besózott, a 12 hóról elnevezett hagymakarikák kalendáriuma szerint azok a hónapok, amelyeken újév reggeléig elolvad a só, esősek lesznek majd. Egyes tájakon ez a hagymakalendárium Luca napján (dec. 13.) vagy a karácsonyi éjféli mise után készíttetik.

December

„Hideg, havas december, jó termést vár az ember”

Télelő hó, december időjárásának figyeléséből általános érvényűnek levont következtetés: „Hideg december, koratavasz”, illetve „Hideg, havas december, jó termést vár az ember”. Részletesebben: ha december első része enyhébb, akkor keményebb télre lehet számítani, ha a hó vége az enyhébb, akkor március elején el is fog takarodni a hó és a zimankó. Miklós (dec. 6.) besegít az előrejelzésbe, ha napján hó esik, vége az enyheségnek. Luca (dec. 13.) nem csak a hagymával kalendáriumol, hanem a következő tizenkét nappal is a jövő év időjárását mutatja, havonként (pl. amelyik napon esik, az azzal páros hónapban is esős lesz az idő). Karácsony (dec. 25.) napja is jósló: ha tiszta, napos az idő, akkor száraz nyár, jó gyümölcstermés, sok bor várható. Ha karácsony másnapján, Istvánkor (dec. 26.) is szép, napos idő van, akkor mindenből jó termés lészen. Erre ráerősíthet a Szilveszter (dec. 31.) éjszakája, ha szépen ragyognak a csillagok, akkor bőséges aratás és szüret várható. Ellenben, ha szilveszteréjjel esik, újév reggelén már süt a nap, akkor rossz lesz a termés. Az esztendő utolsó estéje, s a következő év első napja időjárása ha egyforma, akkor együttesen jó termés, gazdag esztendő várható. Olyan, amiben az idő jó gazda...

Az adatközlők tapasztalati tudását a következő típusokba sorolhatjuk be:

I. Szárnyasok, madarak, rovarok, különböző állatok viselkedése

- Ha a kakas délután kukorékol, az idő megváltozik, télen hóra, nyáron esőre.

- Ha a kakasok este 11 fele kukorékolnak, ugyanaz várható.

- Ha a kakas hajnalban 3-4 óra felé kukorékol, jó idő lesz.

- Ha a tyúkok este fele korán elülnek, másnap jó idő lesz, ha későn ülnek el, rossz.

- Ha a tyúkok a porban fürödnek, eső lesz.

- Ha a tyúkok ősszel egész testükön korán vetkőznek (elhullatják tollazatuk jórészét), kemény tél lesz.

- Ha a tyúkok ősszel a farktájban kezdik a vetkőzést, korán beköszönt a tél és hideg lesz.

- Ha a tyúkok ősszel a nyakuktól vetkőznek, a tél későn jön el.

- Ha a ludak hágóra mennek, gágognak, eső lesz.

- Ha a pulykák vagy fiatal baromfik leszökdösnek (leugranak) a helyükről lejövés helyett, rossz idő, eső lesz.

- Ha a verebek csiripelnek, vagy a porban fürödnek, eső lesz.

- Ha a szarkák kárognak nyáron eső, télen hó lesz.

- Ha a madarak nyáron kora hajnalban énekelnek, jó idő lesz.

- Ha a fecskék nyáron napközben a villanydróton gyülekeznek, másnap rossz idő lesz.

- Ha a fecskék alacsonyan, földközelben repülnek, rossz idő lesz, ha magasan, jó.

- Ha a gólyák kelepelnek, eső lesz.

- Télen, ha a veréb az ablakra száll, vagy a megnyílt ajtón berepül a házba, hideget jelez, azaz védett helyet keres.

- Ha a varjak seregben szállnak az égen, s ott kárognak, eső jön.

- Ha nyáron, kora reggel a varjak felfelé, az erdő fele repülnek, jó szénatakaró idő lesz, ha a falu fele, lefele, akkor rossz idő várható.

- Ha a varjak estefele, vagy este kárognak, másnap borús időre, azaz nyáron esőre, télen hóra lehet számítani.

- Ha a szarkák és varjak télen a hegyekben vannak, enyhe lesz az idő.

- Ha télen a cinege az ablak körül repdes, nagy hideg várható.

- Ha az erdei madarak télen bejönnek a házak közé, hideg idő, hosszú tél várható.

- Ha a mátyásmadár nyáron bejön a faluba, hűvös időre lehet számítani.

- Ha a kakukk megszólal, jön a tavasz.

- Ha a rigó február végén, március elején megszólal, itt a tavasz.

- Ha a rigó verőfényben (napsütötte rész) szólal meg, rossz, késői tavasz lesz, ha az északban (ahova nem süt a nap) szólal meg, jó tavaszra lehet számítani.

- Ha piros hasú madár vagy tőcsmadár azt csipogja, tőcs- tőcs, nagyon sok eső lesz a nyáron.

- Ha a madarak mondják, mit szősz, mit szősz, jó idő lesz.

- Ha a gerlék bejönnek nyáron a fákra, s huhognak, eső lesz.

- Ha ősszel a vadludak V alakban repülnek, közel van a tél.

- Ha a legyek, szúnyogok nagyon járnak nyáron, eső lesz.

- Ha a macska a küszöbön befele mosakodik, esőre számíthatunk.

- Ha a macska bebújik az asztal alá mosakodni, másnap eső lesz.

- Ha ősszel a juhok beccselnek (a fejüket összeütik), hideg, esős idő várható.

- Ha a juhok és a bárányok ugrálnak, az idő rosszra, hidegre, hóra fordul.

- Ha disznó hordja a vaszkát (a szájába szalmát, száraz füvet visz fekhelynek) a havason esős, hideg idő lesz.

- Ha békák este kuruttyolnak, rossz idő, eső várható.

- Ha a béka hágóra mászik, szárazság, a lűtőre (lejtőre), eső lesz.

- Ha a békák a tóban, pocsolyában vartyognak (kuruttyolnak), esőt jeleznek.

- Ha a szamár elbőgi magát, eső várható.

II. A nap, a hold állása, az égbolt helyzete, természeti jelenségek:

- Ha a nap lenyugvásakor visszasüt, másnap jó idő lesz.

- Ha a napot gyűrű övezi, eső várható.

- Ha a nap felhőkben nyugszik le, eső lesz.

- Ha napnyugta után vöröses az ég alja, másnap eső várható.

- Ha a nap tisztán halad el, meleg várható.

- Ha eső után a nap visszasüt, másnap jó idő lesz.

- Ha a hold függőlegesen áll, esőre, hóra lehet számítani (kifolyik belőle).

- Ha az újhold hanyatán áll (a háta alul van), száraz idő lesz holdtöltéig, ha nem így áll, eső lesz.

- Ha a hold két sarka lefelé van, eső lesz (kifolyik belőle).

- Ha holdnak udvara van (körülötte fehér gyűrű), abban a hónapban több eső, hó várható.

- Ha az ég szivárványos, szélre, zivatarra számíthatunk.

- Ha az égen éjszaka sok nagy csillag van, másnap télen nagy hideg lesz, nyáron nagy meleg.

- Ha a téli éjszaka borús, enyhe idő várható.

- Ha eső után szivárvány keletkezik az égen, három napon belül jó idő lesz, felhúzza a vizet.

- Ha Keleten vörös az ég, lágy idő lesz.

- Ha Nyugaton vörös az ég, szél lesz.

- Ha bárányfelhős az ég, és szivárvány jelenik meg, eső lesz.

- Ha az ég alja piros, másnap, nyáron, jó idő lesz, télen szeles.

- Ha estefelé az ég alja piros, és a nap visszasüt, másnap jó idő lesz.

- Ha az eső esik és nagy buborékok képződnek, hosszan tartó esőre lehet számítani.

- Ha eső után a nap visszasüt, másnap jó idő lesz.

- Ha eső után két szivárvány van, sok eső lesz, ha pedig egy van, magasan és vékonyan, szárazság lesz.

- Ha fúj a szél, felkavarja a port, az idő megváltozik.

- Ha Északról fúj a szél, hűvös, hideg időt jelent eső nélkül.

- Ha Délről fúj a szél, az idő megenyhül, jóra változik.

- Ha Keletről fúj a szél, vihart jelez, ha Nyugatról, jó időt.

- Ha a felhők pirosak, szeles idő várható.

- Ha forgószél van, száraz idő lesz.

- Ha a felhők Regat ( Moldova) fele mennek, jó idő lesz. Ha onnan jönnek, azt mondják, eső lesz.

- Amíg a felhők Keletnek mennek, nem lesz jó idő.

- Ha a Feketerez tetején, Gyergyó felől felhő jelenik meg, jó időt ne várj. Eső lesz.

- Ha Garadost a köd megjárja, eső várható.

- Ha az Olt fején, s a Kövek tetején a köd lefelé jön, három napos jó eső várható, ha a teteje fele felmegy, feltisztul, jó idő lesz, de ha a tetején szétterül, nem lesz jó idő.

- Ha a köd felszáll, utána jó idő várható, ha nem, eső.

- Ha a köd megjárja a falut, esni fog, szeles idő lesz.

- Ha a kéményből a füst egyenesen felszáll, jó idő, ha lecsapódik, rossz idő várható.

III. A naptári év egyes napjaihoz, az évszakhoz fűződő megfigyelések

- Ha csepeg Vízkereszt, jó termő idő lesz.

- Vízkereszt napján, ha a pap fejére süt a nap, várható még kemény fagy.

- Ha Piroska napján (jan. 18.) fagy, negyven napig tart, rossz tavasz lesz.

- Ha szépen fénylik Vince (jan. 22.), megtelik borral a pince.

- Hogyha Pál fordul (jan. 25.) köddel, ember hal el döggel (járványos betegséggel).

- Ha gyertyaszentelő napján (febr. 2.) az észkában (ahova nem süt be a nap) az eresz megcseppen, az iziket ne dobd el, mert későn lesz tavasz (az állatok által evés után meghagyott szénamaradék).

- Gyertyaszentelő napján a medve kijön a barlangjából, s ha olvad a hó, visszamegy, mert hátra van még a tél java.

- Ha Dorottya csorogtatja (olvad a hó febr. 6-án), Juliánna szorítja (febr. 16.) és fordítva.

- Ha Péter és Gergely (márc.12.) széke kopog a fagyon, lóghat a bunda a nyakon.

- Ha Mátyás napján nincs jég (febr. 24.), ő csinál. Ha van, betöri.

- Ha Szent Gergely napján megfagy, hat hétig fagy.

- Ha Szent József (márc. 19.) napján fagy lesz, még azután hat hétig fagy.

- Ha Szent György (ápr. 24.) napján esik az eső, még a kősziklán is fű lesz.

- Szent György nap előtt ahány nappal görget (dörög), utána annyi nap, illetve hét múlva hó lesz. A hegyekben biztos.

- Amilyen idő van húshagyó kedden, olyan lesz húsvét napja.

- Ha május elsején a nap tisztán jön fel, száraz nyár lesz.

- Ha május elsején két csepp eső is esik, tisztítsd meg a sziklát is, mert ott is fű lesz. - Ha májusban nincs eső, a nyár száraz lesz, fű nem lesz; ha viharos idők vannak, görget, fű lesz.

- Ha május elseje és Pünkösd között nem lesz eső, az aranyeke sem ér meg egy árpacipót.

- Ha áldozó csütörtökön (május16.) esik, sok szénát megeszen, azaz sok eső lesz, a széna elrothad.

- Ha Úrnapján (jún. 16.) nagy idő van, jó termés lesz.

- Ha Medárd (jún. 8.) napján esik az eső, negyven napig eső várható.

- Ha Margit (jún. 10.) napján esik (lepisili magát), hat hétig esni fog.

- Szent Antal (júl. 5., Szent Illés (júl. 20.), Szent Anna (júl. 26.) napok görgetősek, nagy idő szokott lenni.

- Ha Illés napján görget, a mogyorónak nem lesz bele.

- Ha Szent Anna napján esik, hat hétig esni fog.

- Ha Szent István napján (aug. 20.) esik az eső, az eke kiszárad a földből, azaz száraz ősz lesz.

- Szent István után ahány napra görget, Szent Márton (nov. 11.) előtt annyival leesik a hó.

- Ha korán leesik a hó, akkor is Szent Márton után legalább egy órára, vagy három napon, három héten át meleg lesz (kisüt a nap). Ez a vénasszonyok nyara.

- Ha Szent Mihály (szept. 29.) fehér lovon jön (havazik), hamar tél lesz.

- Ha Katalin (nov. 25.) kopog, András locsog. (nov. 30.)

- Ha Katalin kopog, karácsony locsog és fordítva.

- Ha Katalinkor a libák hóban járnak, karácsonykor sárban, és fordítva.

- Ha Szent András fehér inget veszen (hó van), karácsonykor feketét (sár lesz).

- Ha december eleje hideg, Luca napja (dec. 13.) után enyhül az idő.

- Luca napján részekre szedett tizenkét hagymacikkelyekbe sót tesznek. Amelyik karácsonyig megnedvesedik, az a hónap a következő évben esős lesz, amelyik nem, az száraz.

- Karácsony előtt amekkora hó, akkora lesz a következő évben a sarjú.

- Ha karácsonykor az út fekete (sáros), húsvétkor fehér lesz.

- Ha szekeres karácsony, szánas a húsvét.

- Ha karácsony éjjelén csillagos az ég, a következő évben jó majorságszaporulat lesz.

- Karácsonytól Vízkeresztig készítik az ún. hagyma- kalendáriumot a már említett módon: 12 hagymacikkre sót tesznek. Amelyik megnedvesedik, a következő évben a megfelelő hónap esős lesz.

- Ha a tél hideg, a nyár meleg lesz.

- Ha októberben korán lehullnak a fák levelei, esős tél lesz, ha viszont csak egy- egy levél hull le, gyenge tél várható.

- Ha ősszel a levelek a fákon maradnak, rossz tavasz lesz.

- Ha télen Nyugaton szivárvány jelenik meg, nagy telet jelez még.

- Ha télen görget, a tél még hosszú és kemény lesz.

IV. Különfélék:

- Ha a harangszó tisztán hallatszik, jó idő lesz.

- Ha a szenttamási harang a faluban jól hallható, az idő megváltozik: a jó rosszra fordul, a rossz jóra.

- Ha nyáron vak nap van (a nap mellett tompa a fény), hosszas esőre lehet számítani.

- Ha éjjel nagyon hideg van, másnap szép, napos idő lesz.

- Ha úgy hallod, hogy a vonat jön be a házba, megváltozik az idő.

- Ha a reumás testrész fájni kezd, rossz idő, eső, szél, hó várható.

- Ha valakinek a füle erőst viszket, az idő esőre, hóra változik.

- Ha télen háta nagyon viszket valakinek, hó lesz.

- Ha az operáció (műtét) helye fáj, eső, hó várható.

- Ha a tavaszi virágok, gyümölcsfák ősszel, szeptemberben újra virágoznak, hosszú ősz lesz.

- Ha a kála sír (vízcseppek jelennek meg rajta), eső lesz.

- Ha a filodendron, legfiatalabb levelén vízcseppek jelennek meg, eső lesz.

- Ha a sárgavirág (körömvirág) szirma reggel összehúzódik, aznap eső várható.

- Ha a Mária- tenyér virágon vízcsepp jelenik meg, eső lesz.

- Ha jégvirág vége megnedvesedik, eső lesz.

- Ha füst lecsapódik, rossz idő lesz.

- Ha a tűzről levett üst feneke (alja) szikrázik, eső várható.

- Ha a tűz nagyon pattog, nagy hideg lesz.

- Ha ropog a szalmakalap, eső várható.

- Ha a só megnedvesedik a lakásban, eső lesz.

- Ha a pókhálók ősszel szállingóznak a föld tetején, hosszú ősz lesz.

- Ha télen a víz kidollad (kifolyik a jégre), az idő meglatyakosodik, megloccsan.

- Ha télen a folyó felduzzad, szajzik, feljön a jég tetejére, hó lesz.

- Decemberben, disznóvágáskor a lépet megnézik, hogyan helyezkedik el a disznóban. Ha a vastagabb fele elől van, a télnek nehezebb fele eltelt, ha a szélesebb fele hátul van, akkor a nehezebb fele még hátra van.

- Ha télen esik az eső, nyáron árvízre lehet számítani.

- Télen ahová a víz kijön, azt nyáron is megjárja.

Szőcs Matild tanárnő gyűjtése: 1996.

Adatközlők: Székely Lajos, Székely Irma, Kedves Juliánna, Bőjte Márton.

Forrás: csikszentdomokos.ro