Világ

Én azt mondanám egy polipnak több lába van és minden láb azt a rendszert erősíti (mert retteg a változástól), ami már alapjaiban remeg. Nem működő dolog másokat erőszakkal (szabályokkal) keretekbe kényszeríteni és a nemzetállamok szétverésével egy olyan nagy államot létrehozni, ahol mindez "magától" eltűnik. Ez nonszensz, be kellene látni ...

Egyetértek viszont azzal, hogy amikor egyszer elkövetkezik a szeretetnek egy olyan magasszintű megvalósulása, ahol a nemzet (nagy család) idejétmúlttá válva egymásba olvadnak, az nem egy lehetetlen küldetés, de azt hiszem ez nem az a hely és idő még. A világ hatalmas erőszakgépezetei viszont jelenleg nem így gondolják.

Fontos lenne, hogy mindenki a saját portáján tegyen rendet: magában, kis család, család. A régen meglévő ellentétekben megkeresni és megtalálni, hogy mi az ami békét nyújt.  A fájdalmakat kiterápiázni (annyi módszer létezik és ezeknek a többsége mind működő technika) és elindulni a valódi meditáció felé, hogy megtaláld te is miért is születtél le ide. Hogy az élet legyen fontosabb annál, hogy kitől és mitől félsz, hogy tudd egyik napról a másikra élni az életed boldogan, együtt a többiekkel, nem rettegve tőlük, hanem együttműködve, szeretetben. Mindannyian másban vagyunk igazán jók és ezt érdemes megtalálni, mert így tudjuk egymást kiegészíteni.

A mai világ egyik felismerhető mintája, hogy olyan problémákat és arra való reakciókat okoznak amikre egyből felajánlják a megoldásokat (bizonyos érdekkörök). Mindez talán azért lehet így mert ma az emberekből hiányzik a valódi felelősség vállalás, (mindenki tudja másnak mi kellene tennie, de senki sem magával foglalkozik). Az egyéni felelősség ott kezdődik, hogy a magam problémáiért én vállalom a felelősséget (nem más tehet róla), akármilyen helyzetbe is kerülök. És ezekben a helyzetekben lenne a legfontosabb, hogy mások tudjanak nekünk segíteni, de ahol már nem működik az emberek közötti közvetlen szeretett teljes segítőkészség, ott ne csodálkozzunk, hogy magányosnak érezzük magunkat.

Szerintem ezekből az ördögi körökből kiutat a magunk és családunk rendbetételével indul minden, így haladhatunk a felé, hogy ezt a gyönyörű bolygót valódi élőhelyünkként tisztelhessük, ha alulról építkezve újra foglalkozunk az alapokkal, gyökerekkel (nem elveszve abban, hanem tanulva azok erényeiből és hibáiból). A fa is a MAGból nő, gyökereket hajtva, majd amikor eléri az őt tápláló forrást, akkor bújik ki és onnan is még sok munka van, de így kezdődik.

"Ugyan mennyi az emberi történelem a Föld történetéhez képest! Szerinted, ezeket az ősi hegyeket, az erdőt, a sziklákat, ezt az élő patakot érdekli, hogy melyik nemzet gondolja azt magáról, hogy birtokolhatja???

„...ugyanazon egy Lélek van mindenikben...” Pr. 3: 19

Amikor minden ember megérti majd a benső Isteni azonosságot, képesek leszünk tisztelettel ELFOGADNI a nemzeti különbözőséget és a szülőföld szentségét!

Az EGY Isteni Erő áldja e fenséges Magyar nemzetet, minden más nemzettel együtt EGYet-értésben Földanyánk szívének szent kertjében, a Kárpát-medencében! Ámen"

Trianon Himnusz - Tartsd magad Nemzetem! Trianon...